Zuletzt geändert am: 10.07.2011 - 19:20 Uhr
Utolsó módosítás: 2011.07.10. - 19:20 óra

Az életem útja - Kutasi József (rövidített változat) innen letölthető
utolsó módosítás: 2011. január 9.

 

A századok évei mutatják a Kutasi család TAPOLCÁRÓL (MAGYARORSZÁG) való származását.
Hunderte von Jahren zeigen die Abstammung unserer Familie Kutasi aus TAPOLCA (UNGARN).

Kutas története (Kutasi család)

A falu különböző oklevelekben, adatokban többféle néven szerepel. Ezek a következők: Kutas, Cutus, Kutus, Kuthus, Chutus, Kwthus, Kwthos. Történetére vonatkozóan a legkorábbi adatunk 1146-ból származik. Ekkor a falu úrnője a települést vagy annak egy részét - a pannonhalmi Szent-Benedek rendnek adományozza.

Die Geschichte von Kutas (Familie Kutasi)

Das Dorf wird in unterschiedlichen Dokumenten und Daten mit verschiedenen Namen bezeichnet. Diese sind: Kutas, Cutus, Kutus, Kuthus, Chutus, Kwthus, Kwthos. Die ältesten Daten zu seiner Geschichte sind aus dem Jahr 1146. Zu diesem Zeitpunkt spendete die Herrin des Dorfes die Siedlung - oder einen Teil davon - dem St. Benedikt-Orden in Pannonhalma.



A falu a Dráva és a Balaton között húzódó halomvidéken található. Ez a vidék szubmediterrán és szubatlanti éghajlati hatás alatt áll.

A magas talajvízszint e környéken megkönnyítette a kútásást, ráadásul a környéken mindig jó vizű kutak voltak. Innen ered a falu neve: Kutas.

A kedvező körülmények elősegítik a megtelepedést. A környéken már a bronzkorban is éltek emberek.

A rómaiak is megfelelőnek találták a területet és a közeli Rinya-patak partján katonai tábort hoztak létre. Ezt bizonyítja az itt található tárgyi emlékek sokasága (pénzek, törmelékek).


Das Dorf ist auf dem sich zwischen der Drau und dem Plattensee erstreckenden Hügelland zu finden. Dieses Gebiet steht unter dem Einfluss von submediterranem und subatlantischem Klima.

Der hohe Grundwasserspiegel erleichterte in dieser Umgebung die Brunnengrabungen. Außerdem gab es in der Umgebung immer Brunnen mit sauberem Wasser. Daher stammt der Name des Ortes: Kutas (zu deutsch: Brunner).

Die günstigen Bedingungen fördern die Zuwanderung. In der Umgebung haben Menschen bereits im Bronze-Zeitalter gelebt.

Auch die Römer haben das Gebiet passend gefunden und errichteten am nahen Rinya-Bach ein Soldatenlager. Das wird bewiesen durch die Vielzahl an hier zu findenen Gegenständen (Gelder, Bruchstücke).


A pannonhalmi apátság mellett a Kutasi család birtokai szintén itt terültek el. A Kutasi család nevét először 1276-ban említik a krónikák. Fontos szerepet játszottak a falu történetében 1599-ig. Az 1409-es oklevelek még további birtokosokat neveznek meg.

Az 1850. évi februári császári közigazgatási beosztáskor a nagyatádi járásba tartozott a falu. Lakóinak száma 1133 fő." 1851 -ben Fényes Elek így ír a községről: „Kutas magyar falu Somogy megyében. Van útja, postája. Kaposvártól három órányi a távolsága. Határa homokos, rétje igen kevés. Többen bírják."

A gazdasági élet alapja falun a föld, ezért fontos a birtokviszonyok áttekintése. 1920-ban a község lakosságának 48,6 %-a földnélküli.

A föld 1945-ig a közbirtokosok tulajdonában volt. A két világháború közt, 1935-ben írt feljegyzésekben ezt olvashatjuk Hertelendy Andor birtokáról:

"Gazdaságát Szabó Ferenc számtartó kezeli. Területe 1011 kh. Ebből szántó 570 kh., rét 71 kh., legelő 192 kh., erdő 58 kh., szolő 4 kh., gyümölcsös 6 kh., kert 2 kh., egyéb 108 kh. A terület hullámos. Talaja agyag, homok, vályog. Van tehenészetük. Tenyésztenek göbölyt, hízott sertést, foglalkoznak vajgyártással. Termelnek 120l-es Bánkuti búzát, rozsot, zabot, van boruk."


Neben der Abtei Pannonhalma liegen hier auch die Besitztümer der Familie Kutasi. Den Namen der Familie Kutasi nennen die Chroniken erstmals im Jahr 1276. Sie spielte eine wichtige Rolle in der Geschichte des Dorfes bis 1599. Die Dokumente aus dem Jahr 1409 nennen noch weitere Besitzer.

Während der Verwaltungseinteilung im Februar 1850 gehörte das Dorf zum Bezirk Nagyatád. Die Einwohnerzahl beträgt 1133. Im Jahr 1851 schreibt Elek Fényes über das Dorf: "Kutas ist ein ungarisches Dorf im Komitat Somogy. Es hat eine Straße und eine Post. Es ist 3 Stunden von Kaposvár entfernt. Seine Grenze ist sandig, es hat gar wenige Wiesen. Mehrere besitzen es."

Die Basis des wirtschaftlichen Lebens auf dem Dorf ist der Boden, deshalb ist ein Überblick der Besitzverhältnisse wichtig. 1920 besitzen 48,6 % der Bevölkerung des Dorfes kein Land.

Der Boden war bis 1945 in Händen von adligen Grundbesitzern. In den zwischen den zwei Weltkriegen, 1935 geschriebenen Aufzeichnungen  können wir über den Besitz von Andor Hertelendy folgendes lesen:

"Die Bewirtschaftung erfolgt durch den Vogt Franz Szabó. Das Gebiet umfasst 582 ha, davon: 329 ha Acker,  41 ha Wiese, 111 ha Weide, 33 ha Wald, 2 ha Trauben, 3 ha Obst,  1 ha Garten, 62 ha sonstiges. Das Gebiet ist wellig. Der Boden besteht aus Lehm, Sand, Lehmziegel. Es gibt eine Molkerei.  Es werden Rinder, Mastschweine gezüchtet. Man beschäftigt sich mit der Butterherstellung. Es werden in 120l Behälter gefülltes Bánkút-Weizen produziert, sowie Roggen und Hafer. Es gibt Wein."



A községben találunk ez időben kádárt, cipészt, kőművest, borbélyt, csizmadiát, asztalost, kovácsot. A falunak volt temetkezési vállalkozója. A kereskedelemmel a Hangya Szövetkezet foglalkozik, ezen kívül Kiss Pálnak van még itt vegyeskereskedése, amelyet 1923-ban alapított. A helységben három kocsma muködik ekkoriban.

Zu dieser Zeit finden wir in der Gemeinde einen Fassbinder, Schuster, Maurer, Barbier, Tischler und Schmied. Das Dorf hatte ein Bestattungsunternehmen. Mit dem Handel beschäftigt sich die Hangya Genossenschaf. Außerdem hat Paul Kiss einen Gemischtwarenladen, den er 1923 gründete. In der Ortschaft gibt es heute drei Kneipen.


Nagypapa:

Kutasi Ferenc, 1870-ben, valamint szülei és testvérei is Tapolcán születtek

Foglalkozása:

kőműves mester, sok házat építetett szülővárosában

Lakáscím:

Tapolca, Baros Gábor út 6

Testvérei:

Kutasi Mihály, Kutasi Lajos és Kutasi Ilona, aki vak volt

 

 

Großvater:

Ferenc Kutasi, geboren 1870. Seine Eltern und Geschwister sind auch in Tapolca geboren.

Beruf:

Mauermeister in seinem eigenen Bauunternehmen, hat viele Häuser in seiner Geburtsort gebaut.

Wohnadresse:

Baros Gábor út 6, Tapolca

Geschwister:

Mihály Kutasi, Lajos Kutasi und Ilona Kutasi, die blind war

 

 

Nagymama:

Kutasi Ferencné

leánykori neve:

Borsos Anna, 1874-ben született Nagyvázsonyban és onnan került Tapolcára

 

 

Großmutter:

Ferencné Kutasi

geborene:

Anna Borsos, geboren 1874 in Nagyvázsony und von da aus gelangte sie nach Tapolca


Tapolcai emlékművek, síremlékek  Die Denkmäler in Tapolca, Grabdenkmäler

 

Sírkert (Régi temető)  Grabgarten (alter Friedhof)

(Jelképes beton síroszlopok a hősi halottak zománctáblán lévő neveivel:) Ányosi József, Ányosi József, Balázs István, Barabás János, Bamer Kálmán, Bárka György, Bárka Imre, Bencze István, Berkes József, Bertalan István, Bertalan József, Biró Péter, Bogdán Ferenc, Bogdán Flórián, Bogdán József, Bokor Lajos, Bokros József, Bolla Albert, Budai József, Budai Lajos, Bürger Károly, Buzás József, Buzás Vilmos, Cseh György, Cser János, Csóka Ferenc, Dér Gáspár, Dér János, Dér József, Dombi Lajos, Enyingi József, Farkas Géza, Farkas Kálmán, Farkas Lajos, Fehér Károly, Fejszthámmel Jakab, Fekete Lajos, Fekete Sándor, Felker István, Fodor György, Garai Béla, Gámper Gábor, Gámper Ferenc, Herendi István, Hobok Lajos, Holczbauer Mihály, Horváth Ferenc, Horváth János, Horváth József, Horváth Károly, Horváth Vince, Hosszu Kálmán, Illés Jenő, Inzsöl Géza, Jani József, Jani Lajos, Janzsó István, Kardos József, Kapronczai József, Katona József, Káli János, Kerkápoly Elemér, Kertészi Árpád, Kertészi Ignác, Kis Gábor, Kis István, Kis János, Klein Zsigmond, Kocsis Sándor, Kocsy Ferenc, Komjáti István, Kovács Árpád, Kovács Imre, Kovács Jenő, Faragó Kovács József, Kovács József, Kovács Károly, Kovács Lajos, Körmendi Pál, Kövesdi István, Kranavet János, Kulcsár Lajos, Kutasi Lajos, Léki Ferenc, Léki Lajos, Mayer Lajos, Marek Antal, Markó Lajos, Mekler József, Mencseli Gusztáv, Neuhausler Andor, Németh Gyula, Németh István, Németh János, Németh Péter, Nyers Márton, Orosz István, Palkovics György, Peszmeg János, Petrétai János, Presics Gyula, Pressing Lajos, Pusztai György, Répás Géza, Rosenberg Jenő, Sárdi György, Sárdi Mihály, Schwarc Ignác, Slang Lajos, Somogyi Gyula, Sötét Ferenc, Sötét János, Spiegel Kálmán, Soóthy István, Steiner Imre, Szabó József, Szabó Pál, Szabó Ödön, Székely Gyula, Széll József, Szollár Kálmán, Szollár Miklós, Takács Gáspár, Takács Sándor, Tobak Pál, Tóth Lajos, Tóth Pál, Vázsonyi József, Vecsei János, Waxmann László, Weisz Salamon, Zsiga József. (Az emlékkövek nem ABC sorrendben vannak.)

Anyaga: beton, fém
Felavatva: 1941-ben a temető előtti tér fái tövénél, majd 1972-ben a mai helyén.

 

 

Emlékmű (Hősök tere)  Denkmal (Platz der Helden)

Felirata: Ányosi József, Ányosi József, Balázs István, Barabás János, Bamer Kálmán, Bárka György, Bárka Imre, Bencze István, Berkes József, Bertalan István, Bertalan József, Biró Péter, Bogdán Ferencz, Bogdán Flórián, Bogdán József, Bogdán József, Bokor Lajos, Bokros József, Bolla Albert, Budai József, Budai Lajos, Bürger Károly, Buzás József, Buzás Vilmos, Cseh György, Cser János, Csóka Ferencz, Dér Gáspár, Dér János, Dér József, Dombi Lajos, Enyingi József, Farkas Géza, Farkas Kálmán, Farkas Lajos, Fehér Károly, Fejszthámmel Jakab, Fekete Lajos, Fekete Sándor, Felker István, Fodor György, Garai Béla, Gámper Gábor, Gámper Ferencz, Halák József, Herendi István, Hirsch József, Hobok Lajos, Holczbauer Mihály, Horváth Ferencz, Horváth János, Horváth József, Horváth József, Horváth Károly, Horváth Vince, Hosszu Kálmán, Illés Jeno, Inzsöl Géza, Karba József, Kardos József, Kapronczai József, Katona József, Káli János, Kerkápoly Elemér, Kertészi Árpád, Kertészi Ignácz, Kis Gábor, Kis István, Kis János, Klein Zsigmond, Kocsis Sándor, Kocsy Ferencz, Komjáti István, Korein Vilmos, Kovács Árpád, Kovács Imre, Kovács Jenő, Faragó Kovács József, Kovács József, Kovács Károly, Kovács Lajos, Körmendi Pál, Komives Ferencz, Kövesdi István, Kulcsár Lajos, Kutasi Lajos, Kranavet Lajos, Léki Ferencz, Léki Lajos, Mayer János, Mayer Lajos, Marek Antal, Markó Ferencz, Markó János, Mekler József, Mencseli Gusztáv, Molnár Ernő, Neuhausler Andor, Németh Gyula, Németh István, Németh János, Németh Péter, Nyárondi József, Nyers Márton, Nyitrai Gyula, Oroszlán István, Palkovics György, Pál Lajos, Peszmeg János, Pető József, Petrétei János, Piros Vince, Presics Gyula, Pressing Lajos, Pusztai György, Répás Géza, Rosenberg Jenő, Sárdi György, Sárdi Mihály, Schwarcz Ignácz, Slang Lajos, Somogyi Gyula, Sötét Ferencz, Sötét János, Spiegel Kálmán, Soóthy István, Steiner Imre, Szabó József, Szabó Pál, Szabó Ödön, Székely Gyula, Szili József, Széll József, Szollár Kálmán, Szollár Miklós, Takács Gáspár, Takács Sándor, Tobak Pál, Tóth Lajos, Tóth Pál, Vázsonyi József, Vecsei János, Vince József, Waxmann László, Weisz Salamon, Zsiga József. 1938- Bujtor Ferenc, Talabér Lajos, Anda József, Behm Ferenc, Bódis György, Barabás Ferenc, Horváth Jenő, Kovács József, Lechner István, Német Márton.

Anyaga: mészkő, bronz szobor
Készítette: Maugsch Gyula szobrászművész
Felavatva: 1930. június 22.

 


 

A gyermekeik (is Tapolcán születtek):

 

Kutasi Ferenc

fa és szén kereskedés üzlettel

Kutasi Antal

szabó mester üzlettel

Kutasi Mária

szabó mester üzlettel

Kutasi Anna

szabó mester üzlettel

Kutasi József (édesapám)  szül. 1913.09.04.

fodrász mester üzlettel, a német és orosz tiszteknek is dolgozott a kaszárnyában
mozdonyvezető a Magyar Állami Vasutaknál (MÁV) Tapolcán
szénbányász Dorogon, vezető beosztásban (a meleg csákány bevezetője)
ércbányász Rudabányán

 

 

idős Kutasi József (édesapám)



idős Kutasi József (édesapám)
34 éves korában
Dorogi Szénbánya


József Kutasi (mein Vater)
im Alter von 34 Jahren
Kohlenbergwerk Dorog

 

 

Ihre Kinder (sind auch in Tapolca geboren):

 

Ferenc Kutasi

Holz- und Kohlenhändler mit Geschäft

Antal Kutasi

Schneidermeister mit Geschäft

Mária Kutasi

Schneidermeisterin mit Geschäft

Anna Kutasi

Schneidermeisterin mit Geschäft

József Kutasi (mein Vater)  geb. 04.09.1913

Friseurmeister mit Geschäft, auch für die deutschen und russischen Offiziere in der Kaserne
Lokführer bei der ungarischen Bundesbahn (MÁV) in Tapolca
Kohlenbergmann in Dorog in führender Position
Erzbergmann in Rudabánya

 

Borbás család ZALASZÁNTÓ-i származásuk vissza tekintenek a török időkre.
Die Abstammung der Familie Borbás aus ZALASZÁNTÓ beginnt mit der Zeit, als die Türken Ungarn eroberten.

 

Nagypapa:

Borbás Sándor, Zalaszántón született

Foglalkozása:

földműves gazdász

Lakáscím:

Zalaszántó, Keszthelyi út 27

Testvérei:

ismeretlen

 

 

Großvater:

Sándor Borbás, geboren in Zalaszántó

Beruf:

Landwirt

Wohnadresse:

Keszthelyi út 27, Zalaszántó

Geschwister:

unbekannt

 

 

Nagymama:

Borbás Sándorné

leánykori neve:

Francsics Mária

 

 

Großmutter:

Sándorné Borbás

geborene:

Mária Francsics

A gyermekeik (is Zalaszántón születtek):

 

Borbás Sándor

földműves gazdász

Borbás István

földműves gazdász

Borbás Ilonka

háztartásbeli

Borbás Mária (édesanyám)  szül. 1907.09.13.

szobalány Budapesten
a lőszergyár dolgozója Veszprémben
a budapesti Könnyű Ipari Minisztérium miniszterének a szobák tisztatartója
háztartásbeli

 

 

Ihre Kinder (sind auch in Zalaszántó geboren):

 

Sándor Borbás

Landwirt

István Borbás

Landwirt

Ilonka Borbás

Hausfrau

Mária Borbás (meine Mutter)  geb. 13.09.1907

Zimmermädchen in Budapest
Mitarbeiterin der Munitionsfabrik in Veszprém
beschäftigt im Leichtindustrie-Ministerium in Budapest
Hausfrau

 

Kutasi József,  















szül. Borbás Mária

Kutasi József,  















szül. Borbás Mária

Kutasi József, szül. Borbás Mária

Kutasi József, szül. Borbás Mária

Kutasi József, szül. Borbás Mária

Kutasi József, szül. Borbás Mária

Kutasi József, szül. Borbás Mária

 

Első házasság:

1936.03.02.

idős Kutasi József és Borbás Mária (Kutasi Józsefné)

 

 

Budapest, VI. anyakönyvi kerület

 

 

 

idős Kutasi József és Borbás Mária (Kutasi Józsefné)

 

 

 

Gyermekek:

ifjú

Kutasi József

szül. 1936.07.26.

Budapest

 

 

 

 

Kutasi Jenő

szül. 1938.09.16.
meghalt 2010.10.11. 8:10 óra

Zalaszántó
Esztergom



Kedves Öcsém Ismerősei, Barátai és Rokonai

Kedves Ismerőseim, Barátaim és Rokonaim!


Fájós szívvel tudatom, hogy öcsém, Kutasi Jenő, 2010. október 11-én, 8 óra 10 perckor
az esztergomi kórházban, örökre becsukta a szemét! 


Született: Zalaszántó, 1938. szeptember 16-án.

Temetés: kedd, 2010. október 26 - án,  14:00 órakor a Piliscsaba - 
Klotildligeti Katolikus templomban!
Mivel kicsi a hely, így koszorú nem kívánatos. 
Javaslat: csokor virág, előnyösebb!






Drága Jenő!

Mint egy fényes csillag ragyogtál köztünk,
Szebbé, gazdagabbá tetted gondterhelt életünk.
Némán szenvedtél...
De másoknak sietve, őszinte szívvel segítettél.
Gyönyörű, lágy mosolyoddal engem is többször megnyugtattál,
Jó humoroddal oly sokszor felvidítottál!
Aki igazan ismert Téged, mind szeretett;
Segítséged mindig szívesen nyújtottad bárkinek,
Bársonyos, mély hangod még mindig itt cseng a fülemben.
Szerettük amikor énekeltél és szép hangoddal átöleltél bennünket
Szeretted a zenét, a mulatást, a táncot.
Sok szép emlékeket hagytál.
Becsületes, igaz Magyar voltál,
Aki Magyar honban érezte legjobban magát...
Draga Jenő, úgy szerettük szemeid csillogósat, mosolyod jóságát!
A szívünk most vérzik hiányodban,
Azonban tudjuk, érezzük, hogy Te már a fény útján vagy.
Bucsuzunk Tőled, Drága Jenőkénk,
De csak egy rövid időre..
Mert ismét együtt leszünk majd a Csillagösvényen, mindörökre.

        ÉLJEN A HAZA!

Jóska


Temetkezési helyek  

Az Egyházközség - templomépítõ elõdei hagyományát folytatva - a plébániaépítés költségeinek fedezésére temetkezési helyeket alakított ki a kápolna és részben a plébánia alatt. A több terembõl álló kripta koporsós és urnás temetésre is lehetõség ad. A visszafogottan diszkrét kialakítás méltó környezetet biztosít az itt nyugalomra helyezettek számára.

Sírhelyek mind koporsós, mind urnás temetésre leköthetõk. A temetkezési helyek megváltására a következõ hozzájárulás fizetendõ:
       urnás hely:       80.000Ft/urna,
       koporsós hely: 250.000Ft/koporsó.

A temetkezési helyek megváltásából befolyó összeget az Egyházközség teljes egészében a templom és plébánia fejlesztésére fordítja.




 

 

 

 

Kutasi Tibor

szül. 1942 (meghalt)

Veszprém

 

 

 

 

Kutasi Irma Irén

szül. 1945.09.30.

Tapolca

 

 

 

 

 

 

 

Kutasi Irma Irén, Kutasi József, idős Kutasi  















Józsefné, Kutasi Jenő

Az esztergomi megyei bíróság a házasságot 1955.03.25.-én jogerőre emelkedett P 20.077/1955/5 számmal felbontotta.

 

Erste Ehe:

02.03.1936

József Kutasi sen. und Mária Borbás (Józsefné Kutasi)

 

 

Budapest, VI. standesamtlicher Bezirk

 

 

 

 

 

Kinder:

József Kutasi   sen.

geb. 26.07.1936

Budapest

 

 

 

Jenő Kutasi

geb. 16.09.1938
gest. 11.10.2010 8:10 Uhr

Zalaszántó
Esztergom

 

 

 

Tibor Kutasi

geb. 1942 (gestorben)

Veszprém

 

 

 

Irén Irma Kutasi

geb. 30.09.1945

Tapolca

 

 

 

 

 

 

Die Ehe wurde am 25.03.1955 durch das Gericht in Esztergom geschieden.

 

Második házasság:

 

idős Kutasi József és Nyíri Mária (Kutasi Józsefné, Nyíri Erzsi énekes nővére)

 

 

Kazincbarcika

 

 

 

idős Kutasi József és Nyíri Mária

 

 

 

Gyermek:

 

Kutasi Mária

szül. 1955.10.01.

Kazincbarcika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Zweite Ehe:

 

József Kutasi sen. und Nyíri Mária (Józsefné Kutasi, Schwester der Sängerin Nyíri Erzsi)

 

 

Kazincbarcika

 

 

 

 

 

Kind:

Mária Kutasi

geb. 01.10.1955

Kazincbarcika

 

 

Lakások:

idős Kutasi József, Kutasi Józsefné (Borbás Mária) és a gyerekek

Wohnungen:

József Kutasi sen, Jozsefné Kutasi (Mária Borbás) und die Kinder

 

Budapest-Sashalom

Margit utca 36

1936/1937

 

Zalaszántó

Keszthelyi út 27

1938/1939

 

Veszprém

Szikla sor 15

1940/1941

 

Veszprém

Gróf Apponyi Albert utca 13

1942/1943

 

Veszprém

Szilvási utca 20

1943/1944

 

Tapolca

Fő út 30

1944/1945

 

Leányvár

Bécsi út 154

1946-tól/ab 1946

 

 

 

 

A leányvári szülői ház még mindig meg van. Kutasi Jenő öcsém Piliscsabára költözött. Kutasi Irma Irén (Valek Jánosné) hugóm Kesztölcre házasodott.

Das Elternhaus in Leányvár steht immer noch. Mein Bruder Jenő Kutasi ist nach Piliscsaba, meine Schwester Irén Irma Kutasi (Jánosné Valek) nach Kesztölc gezogen. Sie hat dort geheiratet.

 

Én, Kutasi József 1956.11.24.-én elhagytam Magyarországot (elmenekültem, diszidáltam), ´hazáruló´ lettem és csak 1970-től mehettem látogatóba Magyarországra, Leányvárra és Piliscsabára.

Am 24.11.1956 verließ ich, József Kutasi, Ungarn - ich bin geflohen und wurde ´Heimatlandsverräter´. Erst ab 1970 durfte ich Ungarn, damit auch Leányvár und Piliscsaba, besuchen.

 

GEBURTSURKUNDE:

  
Pecsét/Stempel: Polgármesteri Hivatal Budapest Főváros Kőbányai Képviselőtestülete

 

ifjú Kutasi József, szül. 1936.07.26. Budapest, római-katolikus hitvallású, keresztelve: 1936.08.02.-án Budapest-rákosfalvai r. k. templomban, cím: Plébánia Hivatal, Budapest XIV. kerület, Remény út 6b.

József Kutasi jun, geb. am 26.07.1936 in Budapest, Religionsangehörigkeit: römisch-katholisch, getauft am 02.08.1936 in der r. k. Kirche in Budapest-rákosfalva, Adresse: Plébánia Hivatal, Remény út 6b, Budapest XIV. Bezirk.


 

Bérmálás:

Leányvár 1946.10.09.
Mindszenty József
, bíboros hercegprímás bérmált.
Édesapám (idős Kutasi József) volt akkor a leányvári Kommunista Párt vezetője. A fő utcán diadalkaput építetett és Mindszenty bíborost kézcsókkal fogadta, amit az Államvédelmi Szolgálat két tagja figyelt, elbújva a kapuk alatt. Így ez a pecsét- gyűrű csók édesapámnak későbbi időkben nehézségeket okozott.

 

Ezt a képet kaptam ajándékba -- >
Dieses Bild habe ich geschenkt bekommen -->

 

 

 

 

Firmung:

Leányvár, den 09.10.1946
József
Kardinal Mindszenty hat mich gefirmt.
Mein Vater (József Kutasi sen.) war der Vorsitzender der damaligen Leányvárer Kommunisten-Partei. Auf der Hauptstraße ließ er ein Siegestor erbauen und empfing dort Kardinal Mindszenty mit einem Handkuss. Dies haben zwei Stasi-Agenten von einem Versteck aus beobachtet. Durch diesen Handkuss hatte mein Vater in den späteren Zeiten Schwierigkeiten.

 


MINDSZENTY JÓZSEF MAGYARORSZÁG BÍBOROS HERCEGPRÍMÁSÁNAK ESZTERGOM ÉRSEKÉNEK FŐBB ÉLETRAJZI ADATAI

Született:

Csehmindszenten

1892.03.29.

Pappá szentelték:

 

1915.06.12.

Internálták:

 

1919.02.09.

Veszprémi püspökké szentelték:

 

1944.03.25.

Letartóztatták:

 

1944.11.27.

Esztergomi érsek és Hercegprímás:

 

1945.09.15.

Letartóztatták:

 

1948.12.26.

Elítélték:

 

1949.02.28.

Az 1956. évi forradalom idején kiszabadították, november 4-én az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére menekült.

Bécsi tartózkodásának kezdete:

 

1971.09.28.


1971.09.28.-tól 1975.03.-ig az emigrációban járta a világot és tanította szétszóródott magyarjait az Isten és Hazaszeretetre.
Meghalt Bécsben, 1975.05.06.
Máriazellben, végrendelete szerint ideiglenesen eltemették - 1975.05.10.
1991.05.03.-án a Magyar Katolikus Egyház, Máriazellből hamvait Esztergomba szállíttatta és eltemette.

 

 

 

1942.09.01.-1944.03.31.

a Katolikus Népiskola 1. és 2. osztályába jártam Veszprémben

1946.06.01.-ig

a Katolikus Népiskola 3. és 4. osztályába jártam Tapolcán

1946.09.01.-1950.06.17.-ig

az Általános Iskola 5.-8. osztályába jártam Leányváron

 

 

vom 01.09.1942 bis 31.03.1944

ging ich in die 1. und 2. Klasse der katholischen Volksschule in Veszprém

bis 01.06.1946

ging ich in die 3. und 4. Klasse der katholischen Volksschule in Tapolca

vom 01.09.1946 bis 17.06.1950

ging ich in die 5. bis 8. Klasse der allgemeinen Schule in Leányvár

 

Szerettem volna a szabómester foglalkozást tanulni, de az osztályfőnököm javaslatára mezőgazdasági gimnáziumba kerültem, mert gyors, kitanult, tervező és embereket irányító szakemberekre volt szüksége a magyar kommunista kormánynak a háború után.
Így Tatára kerültem a Mezőgazdasági Gimnáziumba, ami később Mezőgazdasági Technikum lett és a gyorsaság miatt csak három osztály volt betervezve. Ezúttal 1950.09.01.-től 1953.06.08.-ig ott tanultam és a technikumi oklevelet 1953.12.19.-én Keszthelyen szereztem. Vágyam volt a tovább tanulás, mert külföldön magyar konzulátusokon szerettem volna ´Diplomata´ lenni, de édesapám elhagyta Leányváron a családot és így feladatom volt a család eltartása. Ezért csak okleveles gazdász lettem.

Eigentlich wollte ich den Beruf des Schneidermeisters erlernen, doch auf den Vorschlag meines Klassenleiters bin ich auf ein Gymnasium für Landwirtschaft, weil die ungarische kommunistische Regierung nach dem Krieg dringend Führungskräfte in diesem Bereich benötigt hat.
Somit ging ich auf das Gymnasium für Landwirtschaft in Tata, das später zum Landwirtschafts-Technikum wurde. Aus technischen Gründen wurden vorerst nur drei Klassen integriert. Vom 01.09.1950 bis zum 08.06.1953 lernte ich also dort, bis ich am 19.12.1953 schließlich die Urkunde des Technikums als Diplom-Landwirt erwarb. Mein Wunsch war es, noch weiter zu lernen, denn ich wollte im Ausland in einem ungarischen Konsulat Diplomat werden, aber mein Vater hatte Leányvár verlassen. Daher war es meine Aufgabe, die Familie zu versorgen. Also wurde ich nur Diplom-Landwirt.






 

1953.09.01.-től mezőgazdasági és állattenyésztési beosztásban mind brigádvezető és agronómus munkakörben dolgoztam a Kiscsévi Állami Gazdaságban, Piliscsaba szomszédságában, Pilisjászfalun (Szárazágon) egészen 1956.11.20.-ig.

Vom 01.09.1953 bis zum 20.11.1956 war ich in den Bereichen Landwirtschaft und Tierzucht in Arbeitsgemeinschaften als Brigadenführer und Agronom im ´Kiscsévi Állami Gazdaság´, in der Nachbarschaft von Piliscsaba und in Pilisjászfalu (Szárazág) tätig.

 

 

Már az Általános Iskolában úttörő tag voltam, ahol tisztséget is betöltöttem és részt vettem az összes úttörői munkákon. A hittanóra és a templomba való járás sajnos elmaradt, mert mindig vasárnap délelőtt (amikor mise volt) voltak az úttörő foglalkozások.

A politikai tevékenységem már itt megkezdődött.

1947-től úttörő voltam és 1950.06.18.-án javasolva lettem a DISZ (Dolgozó Ifjúsági Szövetség) tagságára.

 

Schon in der allgemeinen Schule war ich Pionier. Dort wurde ich auch Offizier und nahm an sämtlichen Pioniersarbeiten teil. Leider blieb der Religionsunterricht und der Kirchengang aus, weil wir immer Sonntag vormittags, als der Gottesdienst war, unsere Pioniersversammlungen.

Meine politischen Tätigkeiten begannen schon in dieser Zeit.

Pionier war ich vom Jahr 1947 an. Am 18.06.1950 wurde ich der DISZ (´Dolgozó Ifjúsági Szövetség´, übersetzbar als ´Jugendarbeiterverband´) als Mitglied empfohlen.

A Mezőgazdasági Gimnáziumban Tatán a Dolgozó Ifjúság Szövetségének tagja lettem 1951.11.13.-én. Itt is tisztcsoportba kerültem és munkámat mind ideológus és fiatalság vezetője adtam a Marx, Engels, Lenin, Sztálin általi kommunizmus céljait tovább.

Karácsonyi szünetre csak minden év december 21.-e után mehettünk, amikor a Sztálin születésnapját megünnepeltük.

 

Im Gymnasium für Landwirtschaft in Tata wurde ich am 13.11.1951 Mitglied des ´Dolgozó Ifjúsági Szövetség´ (Jugendarbeiterverband). Auch hier war ich Offizier und gab als Ideologe und als Jugendführer den Willen der Kommunisten unter Marx, Engels, Lenin und Stalin weiter.

Weihnachtsferien hatten wir erst immer nach dem 21. Dezember, da wir an diesem Tag den Geburtstag Stalins feierten.

A Tatai Városi Tanács Végrehajtóbizottsága mellett működő Testnevelési és Sportbizottságnál 1951.10.03.-án is kitüntetési jelvényt szereztem Tatán.

Unter der Leitung des Rathauses von Tata habe ich auch vom ´Testnevelési és Sportbizottság´ (übersetzbar: ´Sportausschuss, Sportkomitee´) am 03.10.1951 in Tata für meine Erfolge eine Auszeichnung bekommen.

1952.02.22.-től a Magyar Szabadságharcos Szövetség tagja voltam.

Vom 22.02.1952 war ich Mitglied des ungarischen Freiheitskämpferbundes.

AUSWEIS

Hiermit bestätige ich, dass Kamerad József Kutasi, der Mitglied des ungarischen Freiheitskämpferbundes der Organisation der Stadt Tata ist, die Berechtigung zum Tragen der RADIO-Auszeichnung hat.

 

Tata, 1952 (Jahr) April (Monat) 15. (Tag)

     (Name unleserlich)             (Stempel)
      Generalsekretär

A Dolgozó Ifjúság Szövetségének tagja maradtam a Kiscsévi Állami Gazdaságnál (Kiscsévi A. G.).

Mind titkár nem csak a kommunista propagandát továbbítottam a fiatalságnak, hanem kulturális, sportos és erkölcsi nevelést is adtam. A mindig megrendezett szüreti bálok emlékekbe maradtak és több esetben kivonultunk Piliscsabára is.

 

Ich bin Mitglied des ´Dolgozó Ifjúsági Szövetség´ (Jugendarbeiterverband) im ´Kiscsévi Állami Gazdaság´ geblieben.

Als Sekretär habe ich nicht nur die kommunistische Propaganda der Jugend weitergegeben, sondern auch die kulturelle, sportliche und moralische Erziehung. Mir sind vor allem auch die Winzerfeste mit den öfteren Straßenumzügen nach Piliscsaba in Erinnerung geblieben.

1955 óta a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezeténél mind tag a Lenin gondolatait adtam tovább a fiatal és idős tagoknak.

Seit 1955 gab ich bei der landwirtschaftlichen und forstlichen Gewerkschaft als Mitglied Lenins Gedanken an die jugendlichen und älteren Mitglieder weiter.

1956. januárban a Magyar Dolgozók Pártja tagjelöltje lettem a Kiscsévi Állami Gazdaságban.

Így még több befolyásos tevékenységeim lettek, ami a kommunista üzemvezetőségnél nagy szó volt és a munkásoknak, alkalmazottaknak több kérési eredményt tudtam elérni.

1954 óta a munkás mozgalomban is részt vettem, és ugyanez év óta szakszervezeti tag is voltam.

 

Im Januar 1956 wurde ich Mitgliedsanwärter der ungarischen Partei für Arbeit in der ´Kiscsévi Állami Gazdaság´.

Daher hatte ich noch mehr einflussreiche Tätigkeiten. Somit konnte die Geschäftsleitung der Kommunisten immer mehr von mir vorgetragene Wünsche der Arbeiter erfüllen.

Seit 1954 nahm ich auch in der ´Arbeiterbewegung´ teil und war seitdem Gewerkschaftsmitglied.

A Magyar Népköztársaság katonai parancsnoksága is felfigyelt eredményes tevékenységeimre a Kiscsévi Állami Gazdaságnál. 1956.01.19. első összeíráson voltam és újból ellenőrizve lettem 1956.09.25.-én.

Katona nem voltam, mert az októberi forradalom részvétele miatt 1956.11.23.-én elhagytam az anyaországot, Magyarországot.

 

Auf meine erfolgreichen Tätigkeiten in der ´Kiscsévi Állami Gazdaság´ wurde auch die ungarische Bundeswehr aufmerksam. Am 19.01.1956 wurde ich dort zum ersten Mal registriert und am 25.09.1956 wieder kontrolliert.

Ich war kein Soldat, denn wegen der Teilnahme am ungarischen Aufstand im Oktober verließ ich am 23.11.1956 mein Heimatland Ungarn.

Mind látható, a gépjárművezetői bizonyítványt a tanulások és vizsgák után még Magyarországon megkaptam.

Wie man sehen kann, habe ich das Zeugnis für den Führerschein nach dem Lernen und den Prüfungen noch in Ungarn erhalten.

  

A személy és tehergépkocsi vezetésére engedélyt kaptam.

Meine Fahrerlaubnis für Personen- und Lastkraftfahrzeuge (Führerscheinklassen 2-3-4)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A jógosítványhoz tartozó ellenőrző- lapok.

Dies sind die zum Führerschein gehörenden Kontrollkarten.

 

Mind politikai menekült 1956 végén Németországba kerültem. Magyarországon (Kiscsévi Állami Gazdaság, Pilisjászfalu) agronómus voltam és az összes szervezkedési dolgokban részt vettem (Úttörő mind csapatparancsnok, DISZ-titkár [Dolgozó Ifjúsági SZövetség], Kommunista párt jelölt tagja, a fiatalság kultúr- és sport szervezője stb.) Az ideiglenes forradalmi bizottság tagja is voltam 1956.10.23.-1956.11.20. az Állami Gazdaságban. A forradalom ideje alatt tudtam meg az igazságot, hogy a kommunisták és azok hatalma minket csak hazugsággal és becsapással neveltek az ő módjuk szerint arra az életre, amit ők jónak láttak és vezettek. Ekkor lettem - márról holnapra - kommunista ellenes forradalmár a szabadságért, a békéért, az igazságért, a jobb életért küzdő harcoló! Mikor már baráti köreim megsúgták, hogy politikai okokból le akarnak tartóztatni, és börtönbe akarnak zárni, muszáj volt gyorsan cselekednem és az anyaországot elhagynom.

1956.11.20.-án barátnőmmel (Gara Erzsébet), testvérével (Gara László), annak barátaival és az én barátommal heten (Hajnal László) elhagytuk Pilisjászfalut, Leányváron, Dorogon, Győrön keresztül. Győrtől a magyar-osztrák határig gyalog tettük meg az utat és egy fizetett vezetővel 1956.11.23.-án elértük a szabad Ausztriát. Kétheti bécsi tartózkodás után barátommal és sok-sok menekülttel vonattal Bocholdba kerültünk és onnan Duisburgba, ahol 1956.12.22.-én a Mannesmann AG, Hüttenwerk Huckingen-be vasmunkások lettünk (mert nem tudtunk németül). A barátnőm, testvére és a barátai Bécsből Amerikába mentek és az óta nincs velük kapcsolatom. VÁROM JELENTKEZÉSTEKET!

1965-ig németországi emigráns politikai tevékenységeimet tükrözi vissza a mai Magyarország felszabadítása a kommunistáktól. Európa sok országait jártam, az emigrációban élő magyar honfitársaimnak a mindig elfelejtő anyahazánk lenyomásának figyelmi felhívásra. Több európai emigráns újságoknál jelentek meg írásaim. Sok ünneplési összejöveteleken mindig megadtam Kecskési Tollas Tibornak és emigráns barátaimnak a segítségem.

 

Aufschrift Foto: Wir sind nach Österreich über die Grenze bei der Ortschaft Andau am 23.11.1956 gekommen. Aufnahme: 1959

Als politischer Flüchtling kam ich Ende 1956 nach Deutschland. In Ungarn (Kiscsévi Állami Gazdaság, Pilisjászfalu) war ich Agronom und nahm an allen organisatorischen Sachen teil (Pionier, auch als ´Mannschaftskommandant´, DISZ- Sekretär [Dolgozó Ifjúsági SZövetség, ´Jugendarbeiterverband´], Mitgliedsanwärter der Kommunisten-Partei (Magyar Dolgozók Pártja, Kultur- und Sportorganisator der Jugend usw.) Außerdem war ich vom 23.10.1956 bis zum 20.11.1956 auch Mitglied des vorübergehenden Revolutions-Komitees in der ´Kiscsévi Állami Gazdaság´. Während Revolutionszeit wurde mir die Wahrheit über die Kommunisten bewusst; sie erzogen uns nur mit Lügen und Betrügereien nach ihrer Art und Weise zu dem Leben, welches sie für richtig hielten und führten. So wurde ich von heute auf morgen Anti-Kommunisten- Revolutionär, um für ein besseres Leben zu kämpfen - für die Freiheit, für den Frieden, für die Gerechtigkeit! Als mir mein Freundeskreis zugeflüstert hatte, dass man mich verhaften und ins Gefängnis sperren wollte, musste ich schnell handeln und mein Heimatland Ungarn verlassen.

Am 20.11.1956 verließen wir, also meine Freundin (Erzsébet Gara), deren Bruder (László Gara), seine Freunde, mein Freund (László Hajnal) und ich, Pilisjászfalu und fuhren durch Leányvár, Dorog und Győr. Von Győr aus gingen wir zu Fuß bis zur ungarisch-österreichischen Grenze und erreichten am 23.11.1956 mit Hilfe eines bezahlten Schleusers das freie Österreich. Nach unserem zweiwöchigen Aufenthalt in Wien kamen wir (mein Freund, viele andere Flüchtlinge und ich) mit dem Zug nach Bochold und von dort aus nach Duisburg, wo wir schließlich am 22.12.1956 bei der Mannesmann AG im Hüttenwerk Huckingen Helfer an der Richtmaschine für Eisen wurden, weil wir kein deutsch konnten. Meine Freundin, ihr Bruder und seine Freunde flogen von Wien nach Amerika. Seitdem habe ich mit ihnen keinen Kontakt. ICH WARTE AUF EURE MELDUNG!

Bis 1965 war ich als politischer Emigrant in Deutschland tätig. Die heutige Befreiung Ungarns spiegelt diese Tätigkeiten wider. Ich bereiste viele Länder Europas, um meine in der Emigration lebenden ungarischen Landsmänner über die immer wieder vergessene Unterdrückung unseres Heimatlandes aufmerksam zu machen. Meine Schriften erschienen in mehreren europäischen Emigrantenzeitungen. Auf mehreren nationalfeiertaglichen Treffen habe ich Tibor Tollas-Kecskési und meinen Emigrantenfreunden meine Hilfe erwiesen.

 


Die in Duisburg erscheinende ´Rheinische Post´ schrieb am 28.12.1959 diesen Artikel über mich.
Sandor = József Kutasi
Noch immer hatte ich Angst vor der Herausgabe meines Namens.

A Duisburgban megjelenő ´Rheinische Post´ újság írta 1959.12.28.-án ezt a cikket rólam.
Sandor = Kutasi József
Még mindig féltem a nevem nyílvánosságra hozatalától.

 

DOLGOZÓI BIZONYÍTVÁNY

1956.12.22.-től 1960.06.22.-ig a Mannesmann AG, Hüttenwerk Huckingen-ben dolgoztam, mint munkás. Németül egyáltalán nem tudtam és így nem volt lehetőség más munkahelyet kapni.

Es gab keine Möglichkeit für mich, eine andere Arbeitsstelle zu bekommen, weil ich kein Deutsch konnte.

 

Felvétel/Aufnahme: Bad Godesberg/Redut kb./ca. 1960

 

Az Industriegewerkschaft Metall-nak (IGM) szakszervezeti tagja lettem a Mannesmann vasgyárban.

Ich wurde in der Mannesmann Eisenfabrik Gewerkschaftsmitglied bei der Industriegewerkschaft Metall (IGM).

Mind elismert, külföldi politikai menekült vagyok, amit az 1958.09.25.-i véghatározatban bizonyítja a ´Bundesdienststelle für die Anerkennung ausländischer Flüchtlinge Nürnberg´.
 

1960.07.01.-től tagja vagyok a DAK-nak (´Deutsche Angestellten Krankenkasse´, német alkalmazottak betegsegélyzője).

Seit 01.07.1960 bin ich Mitglied der DAK (Deutsche Angestellten Krankenkasse).

Az Emmerichben megjelenő német újságokban a város lakóinak így lettem bemutatva


Emmerichben 1963.09.04.-én az ´NRZ an RHEIN und RUHR´ újságban írtak az eredményes munkámról.

Werhahn Péter úr tulajdonos 60 Schätzlein üzletnek. A felessége Adenauer lánya.

Hr. Peter Werhahn aus Mühlheim, Besitzer von 60 Schätzlein Geschäften, Verwandter sowohl von Adenauer (Schwieger- sohn) als auch von Kardinal Frings, gratulierte dem Sieger der Schätzlein- Leistungs- woche.

 

A német-holland határnál lévő emmerichi városban sok holland lakós jött vásárolni.

Az emmerichi forgalom-közlekedési szövetségnek biztonsági tagja voltam.

A rajnavidéken én voltam az első, aki az ötnapos munkahetet bevezetette.


Egy példa a sok-sok hírdetésekből, amelyek én általam kerültek az újságokba.

1965, május 13  ´NRZ an RHEIN und RUHR´ újság írja:
 

Emmerich.  KUTASI JÓZSEF, 28, aki két évig vezette a Schätzlein-szupermárketet, június 1.-én lesz fióküzletvezető a müncheni Hermann Meyer & Co. cégnél Schleißheimban. Kutasinak, aki okleveles gazdász volt Magyarországon és egy Állami Gazdaságnak egy részét vezette, 1956-ban a forradalom után kellett menekülni. Sok erővel és szorgalommal egy új létezést alapított magának. Mannesmann segédmunkásból üzletvezetőlet egy szupermarketban, amely a legnagyobbakhoz tartozik Rees kerületében.

 

1960.07.01.-től 1965.05.31.-ig eladó kereskedő voltam és később Szupermarket vezető lettem. Ez idő alatt elvégeztem a kereskedelmi iskolát.

In der Zeit vom 01.07.1960 bis zum 31.05.1965 habe ich auch in einem Fernlehrgang in Hamburg den Beruf Einzelhandelskaufmann erlernt.
 


A magyar kommunista vezetése megbüntetett azzal, hogy csak 13 év után mehettem látogatóba Magyarországra. A szüleimet, testvéreimet, családomat, rokonaimat, barátaimat csak ez idő után láthattam viszont Magyarországon (szüleimnek és testvéreimnek évek után megengedte a Magyar Népköztársaság, hogy itt Németországba meglátogathassanak). Utána az összes politikai tevékenységemet itt Münchenben be kellett fejeznem. Ez volt a kikötése a magyar kommunista kormánynak.

Die ungarische, kommunistische Führung hat mich damit bestraft, dass ich erst nach 13 Jahren Ungarn besuchen durfte. Meine Eltern und Geschwister, meine Familie, meine Verwandten und Freunde konnte ich nur nach dieser Zeit in Ungarn wiedersehen (Die Volksrepublik Ungarn hatte meinen Eltern und Geschwistern nur nach Jahren erlaubt, mich hier in Deutschland zu besuchen). Nach dieser Zeit musste ich meine sämtlichen politischen Tätigkeiten hier in München einstellen. Das war die Vorraussetzung der ungarischen, kommunistischen Regierung.
 


Én 1971.02.26. óta német állampolgárok vagyok.
Ich bin seit dem 26.02.1971 deutscher Staatsbürger.



Az igazgatóság köszönő levele a jó munkámért.



Az üzemvezetőség dicsérő levele az elért jó eredményeimért.


Személyzetet kereső hírdetés müncheni újságokban.


Eladókat kereső szórólap.

1965.06.01.-től 1972.12.31.-ig a ´Meyer & Co.´ cégnél (Oetker-csoport) és a Meyer & Co. cég átvétele után 1973.01.01.-től 1974.06.30.-ig a ´Deutscher Supermarkt ´-nál eladási körzetvezető voltam 10 szupermarketnek Münchenben.

Ich war 01.06.1965 bis 31.12.1972 bei der Firma Meyer & Co. (Oetker-Gruppe) und nach Übernahme der Firma Meyer & Co. ab 01.01.1973 bis 30.06.1974 beim Deutschen Supermarkt als Bezirksverkaufsleiter von 10 Supermärkten in München tätig.

 

1974.07.01.-től 1985.02.28.-ig részlettulajdonos, később tulajdonos voltam egy zöldség-, gyümölcs- és virágüzletnek Münchenben (Lerchenauer See).

Vom 01.07.1974 bis 28.02.1985 war ich Teilinhaber, später Inhaber eines Obst-, Gemüse- und Blumengeschäftes in München (Lerchenauer See).
 

Okiratok (engedélyek), amik szükségesek egy üzlet megnyításához, fenntartásához és bezárásához








1981 szeptember / September 1981



1985.03.01.-től 1987.06.30.-ig Szupermarket vezető voltam a ´Deutscher Supermarkt´-nál.

Vom 01.03.1985 bis 30.06.1987 war ich Supermarktleiter beim Deutschen Supermarkt.


1987.07.01.-től 2001.07.31.-ig

Önálló áruforgalmazó

2001.08.01.-től

65 éves kortól nyugdíjas

 

 

01.07.1987 bis 31.07.2001:

Selbstständiger Kaufmann in der Warenwirtschaft

Ab 01.08.2001:

Rentner = Altersrente ab 65 Jahren


1965 óta élek Münchenben, de minden magyar tevékenységből visszavonultam. Kecskési Tollas Tibort a müncheni nyomdában néha meglátogattam. Mivel a foglalkozásom megengedte, találkozni szoktam magyar személyekkel, vásárlókkal és a beszélgetéseknél a magyar kommunista kormány is téma volt. A Müncheni Magyar Katolikus Misszióval Daniel fiúnk születése után 1999-től kerültem kapcsolatba. Daniel ez óta rendszeresen járt a Néptánc csoportba, a Hétvégi Magyar Iskolába és a Cserkészetre. Jelenleg csak a Cserkészcsapatban van tevékenysége, ahol a Cserkésztermékek eladásával foglalkozik. Én a Széchenyi Kör és egyéb más magyar rendezvények látogatója vagyok.

A magyar állampolgárságomat 1957 után a kommunista kormány felfüggesztette, és 1993-ban az új magyar, demokrata kormány visszaadta.
 

Staatsangehörigkeit:

ungarisch/deutsch

Állampolgárság:

magyar/német

Sprachkenntnisse:

ungarisch/deutsch

Nyelvtudások:

magyar/német

Ich lebe seit 1965 in München, aber habe mich von allen ungarischen Tätigkeiten zurückgezogen. Tibor Tollas- Kecskési besuchte ich manchmal in der Münchner Druckerei. Weil mein Beruf es mir erlaubte, traf ich mich mit ungarischen Personen und Kunden. Das Gesprächsthema war unter anderem auch die ungarische, kommunistische Regierung. Mit der Ungarisch en Katholischen Mission München habe ich nach der Geburt unseres Sohnes Daniel seit 1999 Kontakt. Daniel hat seitdem regelmäßig die Volkstanz -Gruppe, die Ungarische Wochenend-Schule und die Pfadfinder besucht. Im Moment ist er nur in der Pfadfindergruppe tätig. Dort beschäftigt er sich unter anderem mit dem Verkauf von Pfadfinderwaren. Ich bin Besucher des Széchenyi Kör und anderen ungarischen Veranstaltungen.

Meine ungarische Staatsangehörigkeit wurde nach 1957 von der kommunistischen Regierung aberkannt und ich habe sie erst 1993 durch die neue demokratische Regierung zurückbekommen.
 

 

Máté Imre

Kutasi József

Megjegyzés: Én sem Magyarországon, sem Németországban, semmiféle pártnak tagja nem vagyok, és nem is pártolok velük.

Édesanyám (Kutasi József-né), Apósom (idős Rácz József), Sógorom (ifjú Rácz József), a feleségem volt férje (idős Antal Ernő), annak édesanyja (Antal Ernő-né, szül. Katona Irén), az apósom húgának volt férje, barátom (Bán József, akinek a fia a pap Bán Zsolt), barátom szülei (Hajnal Géza és felessége) a Piliscsabai temetőben vannak eltemetve.

Öcsém, felesége, gyermekei, öcsém feleségének húga, az apósom húga, stb. mind Piliscsabán laknak és élnek. Daniel fiamnak telkes háza van ugyancsak Piliscsaba- Klotildligeten, születése óta, 1991-től. Így Leányváron és Münchenen kívül Piliscsabainak tarthatom magamat és örülök annak, hogy Magyarországon baráti köreim további bővítés alatt vannak.
 

Anmerkung: Ich gehöre weder in Ungarn, noch in Deutschland irgendeiner Partei an und sympathisiere auch keine.

Meine Mutter (József-né Kutasi), mein Schwiegervater (József Rácz sen.), mein Schwager (József Rácz jun.), der Ex-Mann meiner Frau (Ernő Antal sen.), dessen Mutter (Ernő-né Antal, geborene Irén Katona), der Ex-Mann der Schwester meines Schwiegervaters, mein Freund (József Bán - sein Sohn ist der Pfarrer Zsolt Bán), die Eltern meines Freundes (Géza Hajnal und seine Ehefrau) wurden alle im Friedhof von Piliscsaba beerdigt.

Mein Bruder, seine Ehefrau, ihre Kinder, die Schwester der Ehefrau meines Bruders, die Schwester meines Schwiegervaters usw. wohnen und leben alle in Piliscsaba. Mein Sohn Daniel hat seit seiner Geburt 1991 ebenso in Piliscsaba-Klotildliget ein Haus mit Grundstück. Somit kann ich mich - außer als Leányvarer und Münchner - auch als Zugehöriger von Piliscsaba sehen und freue mich, dass mein Freundeskreis in Ungarn sich weiterhin erweitert.
 


Sajnos sem kitüntetést, sem egy kis ajándékot nem kaptam.
Leider habe ich weder eine Auszeichnung, noch ein kleines Geschenk erhalten.



Lakásaim Németországban:

Huckinger Tor III.

 

Duisburg- Ehingen

ab 1956.12.20.-től

Meine Wohnungen in Deutschland:

An der Batterie 3

 

Duisburg- Hüttenheim

 

 

Steinstraße 4

 

Walsum am Niederrhein

 

 

Michael Str. 11

 

Duisburg- Wanheimerort

 

 

Wollenweberstr. 17